Üdvözöljük a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének honlapján!

A néprajz első magyarországi tanszékét egyetemünkön állították fel 1929-ben. Első professzora a neves folklorista, Solymossy Sándor volt 1934-ig. Bálint Sándor (1904-1980), a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja 1947-ben kapott tanszékünkre egyetemi tanári kinevezést. Tanszékünk vezetője volt Ferenczi Imre folklórkutató (1971–1989 között) és Bellon Tibor, az anyagi kultúra számos területének, és az ártéri gazdálkodásnak jeles kutatója (1998–2002 között).

Tanszékünk fő oktatási és kutatási profilja a néprajzi kulturális örökség, az etnokoreológia (tánckutatás), a néprajzi muzeológia és a vallási néprajz. Együttműködünk számos akadémiai szervezettel és közgyűjteménnyel (a társintézményekkel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetével, és számos múzeum mellett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal), oktatóink a tanítás és kutatás mellett aktív tudományszervező tevékenységet folytatnak, és különböző projektekben vesznek részt.

A hallgatói élet Tanszékünkön közismerten aktív: a szakmai utak, terep- és múzeumi gyakorlatok, tanulmányi kirándulások mellett informális összejöveteleket szervezünk, Mikulás-estet tartunk. Sok hallgatónk zenél és/vagy táncol – ennek művelésére tanszéki keretek között is lehetőséget biztosítunk (számos konferencián, a Kutatók Éjszakáján, közösségi programjainkon is rendszeresen fellépnek hallgatóink). Publikálásra, konferencián szerepésre már az első években van mód – a felkészítést, tehetséggondozást a Tudományos Diákkör segíti.

KUTATÁS – KÖZÖSSÉG – KALAND – ez jellemzi a néprajz szegedi műhelyét!

---