Terepmunkák

Tanszékünk oktatói, a hallgatók bevonásával rendszeres terepkutatásokat végeznek, gyakran nemzetközi együttműködés keretében. Az 1990-es években vizsgáltuk az ártéri gazdálkodást a Felső-Tisza vidékén (Bellon Tibor), a fogadalmi képadományozás szokását (Barna Gábor), valamint a vallás és identitás kapcsolatát a romániai Bánságban (ezt a finnországi Jyväskylä néprajzi tanszékével közösen) (Barna Gábor), valamint a szerb Bánság és a Duna-Tisza-köze migrációs folyamatait (Juhász Antal, Simon András). Az ezredforduló után több elnyert egyéni és közös OTKA, Pro Renovanda Cultura Hungariae pályázat segítségével különböző tematikus kutatások folytak. Rendszeresen kutatószemináriumokat szervezünk, ahol hallgatóinkat is bevezetjük a tudományos kutatómunka, elsősorban a terepmunka gyakorlatába. Kutatásainkban elsődleges szempont a klasszikus néprajzi módszer és a kulturális antropológia legújabb eredményei felhasználásával, egy minél pontosabb és részletesebb kép kirajzolása a jelenkori és régi kultúra egyes szegmenseiről, a kulturális folyamatokról.

 

Tanszékünk 1992-től kezdve kétévenként megrendezi a Szegedi Vallási Néprajzi Konferenciák nemzetközi sorozatát. Ezek anyagát a Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár tanulmányköteteiben közzéteszi. Alapkutatásaink során feltárt legkülönfélébb forrásokat a Devotio Hungarorum forráskiadvány sorozatban adjuk közre. (Kiadványainkat a konferencia anyagáról itt tekintheti meg.) Az 1990-es évtizedben, a páratlan években migrációval foglalkozó konferenciák voltak.

 

Szorosan együttműködünk a szegedi Móra Ferenc Múzeummal, a csongrádi Tari László Múzeummal, és Csongrád megye más múzeumaival. Együttműködési szerződést kötöttünk (2010) a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal közös oktatás és kutatások lebonyolítására.

 

Tanszékünk oktatói tagjai és vezetői több hazai (Magyar Néprajzi Társaság, MTA Néprajzi Munkabizottság, SZAB, Dugonics Társaság, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, stb.) és nemzetközi néprajzi szervezetnek (SIEF, ASEA), amelyek szintén rendeznek konferenciákat Szegeden. Magyar, kétnyelvű (magyar - angol, magyar - német) valamint angol és német nyelvű tanszéki kiadványaink révén bekapcsolódunk a hazai és a nemzetközi tudományos életbe.

 

Aktualitások

Közreműködés a Csongrád megyei értéktár bővítésében

Mód László vezetésével a tanszék hallgatói július és augusztus folyamán Szentes térségében olyan kulturális örökségelemek dokumentálásában vesznek részt, amelyek alkalmasak arra, hogy bekerüljenek a Csongrád megyei értéktárba. Az épített örökség (pl: A Szentes környéki kerekól, a szegvári szélmalom, A szentesi református nagytemplom stb.) mellett hangsúlyos a szellemi kulturális örökség megnyilvánulási formáinak (pl: a szentesi református sírjelölés és a fejfák készítésének gyakorlata, a szegvári vesszőfeldogozás, a bokrosi szüreti felvonulás és bál stb. ) dokumentálása is. A kutatócsoport tagjai egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak az egyes „értékek” megőrzésével kapcsolatban.

Részvétel a muravidéki Dobronakon rendezett kézműves műhelymunkán (2014. július 23-26.)

A tanszék munkatársai, Mód László és Simon András illetve Fodor Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum muzeológusa valamint Mucsi Ferenc kunszentmártoni fazekas 2014. július 23-a és 26-a között a Muravidéken, Dobronakon részt vettek a helyi magyar kisebbségi önkormányzat által szervezett projektzáró rendezvényen, amelyen a szellemi kulturális örökség illetve a hagyományos kézművesség megőrzésének, továbbörökítésének a mai lehetőségeiről tartottak előadásokat. Mód László a szentesi feketekerámia változását tablókiállítás segítségével mutatta be az érdeklődőknek, akik Mucsi Ferenc közreműködésével a különböző díszítési technikákat is elsajátíthatták. A Muravidéken eltöltött néhány nap egyben lehetőséget kínált arra is, hogy a jelenlévők a „Hármas határok” OTKA kutatások keretében megismerkedjenek a Zsitkóc faluban létesített „Hetés emlékparkkal” illetve interjúkat készítsenek a határmenti kapcsolatrendszerek változásáról.

 

Táncantropológiai kutatások

Egyik legfontosabb vizsgálatunk helyszíne az erdélyi Mezőség, elsősorban a magyar táncfolklorisztikában jól ismert falvak, mint Visa és Szék. A kiszállásokban, adatgyűjtésben és feldolgozásban 2006-óta rendszeresen részt vesznek a hallgatóink. Munkánk célja a Mezőség táncos és tánczenei monográfiájának elkészítése. A kutatást egy komplex interdiszciplináris keretbe helyeztük, ahol hagyományos folklorisztikai és művelődéstörténeti szempontok mellett, modern zeneszociológiai és kulturális antropológiai kérdésfeltevések is helyet kaptak. A kutatást a jövő évben egy nemzetközi összefogás révén szeretnénk kibővíteni erdélyi román és magyar társintézmények, valamint az limerick-i (Írország) egyetem Irish World Academy of Music and Dance tanszékének bevonásával.

A projekt felvezetéseként a szentendrei falumúzeum megbízásából 2013 júliusában a tanszék hallgatói Varga Sándor vezetésével filmet forgattak az erdélyi Mezőségen. Téma: a mezőségi lakóház és csűr táncra való használata. Emellé egy reprezentatív válogatást készítettek a különböző közgyűjteményekben található vonatkozó filmfelvételekből, fotókból, illetve szöveges interjúkból. Mindezekből 2014 folyamán egy interaktív kiállítást tervezünk létrehozni a skanzenben.

 

A 2008-ban elkezdett kapuvári (Győr-Moson-Sopron megye) monografikus kutatásunk 2013-ban zárult. Az adatgyűjtés lezárult, a 2013/14-es tanév I. szemeszterében a hallgatók szemináriumi dolgozat formájában írják meg a tervezett monográfia egyes fejezeteit, amely remélhetőleg így, a gondozás után, 2014 elején nyomdába kerülhet.

 

A tanszék végvári kutatása keretében a 20. századi végvári tánckultúra változását vizsgálják hallóink Varga Sándor vezetésével.

 

Óbecse a polgárosodás útján


 


 


 

Andocsi kutatószeminárium

Írta: Nagyillés Anikó és Szűcs Brigitta

2013. július 2-tól 8-ig Barna Gábor tanszékvezető vezetésével a szegedi Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék jelenlegi, és volt hallgatói kutató szemináriumon vettek részt az andocsi Mennybe felvett Istenanya Plébánián. A kutatás fő célja az andocsi Mária kegyszobor több mint 320 darabból álló ruhatárának dokumentálása, leltározása, és a szoboröltöztetés szokásának vizsgálata volt.

Andocs, Balatontól délre fekvő Somogy megyei település. A veszprémi püspök, Jakusich György kezdeményezésére, a török hódoltság idején, 1640-ben indult meg az andocsi misszió. Mindebben a jezsuitáknak kiemelkedő szerepük volt, hiszen 1686-ig ők tartották fent a missziót. A későbbiekben Horváth Miklós lelkipásztor 1665 és 1681 közötti szolgálata alatt Andocs Nyugat-Magyarország legjelentősebb búcsújáró helyszínévé vált. 1716-tól ferences szerzetesek vették át Andocs és környékének lelki gondozását.

A kegytemplom barokk stílusban épült. A templom főoltárán található Szűzanya szobor a 16. században készült, Álló Boldogasszony. A legenda szerint a kápolnával együtt angyalok hozták el Kalocsáról a törökveszély idején. A történet a loretoi legenda magyar változata, ezért Andocsot „magyar Loreto”-nak kis nevezik.

A kegyszobor különlegessége, hogy a hívek, az 1700-as évek közepétől imameghallgatásért vagy köszönetképpen ruhát ajándékoztak Máriának és a Kis Jézusnak, amelyeket zömmel a hívek saját maguk készítettek el, megadott szabásminta alapján. Ez a szokás a mai napig élő, ahogyan az öltöztetés hagyománya is. A szobrot az egyházi év liturgikus színeinek megfelelően, minden második héten, pénteken öltöztetik át. A kalocsai zarándokok tiszteletére a szobrot kalocsai hímzéses palástba öltöztetik.

A kutató szeminárium alatt a néprajzkutatók a Szűzanya kegyszobrának ruháit, az adományozott oltárterítőket, ambótakarókat, „lábalávalót”, és a kegyhelytakarókat leltárba vették, részletes leírást adtak róluk, illetve a ruhákhoz kapcsolódó Máriához szóló üzeneteket is lejegyezték. Mindezen kívül, a palástokat fotókkal is dokumentálták. A dokumentációs munka mellett, interjúzásra is sor került: a jelenlegi, és a korábbi öltöztetést végző andocsi lakosokkal való beszélgetések során az öltöztetés, és a búcsújárás szokásáról, és annak változásairól tájékoztattak.

A kutatószeminárium a jövőben is folytatódni fog, hiszen a terepmunka alatt összegyűjtött anyagból tanulmánykötet készül.

További képek:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.481905488561261.1073741880.365535286864949&type=1&l=5de669298b